Pallasz Athéné (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, az
igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és
a képzés istennője a görög mitológiában.
Athéné Zeusz és Métisz
gyermeke. Métisz volt a bölcsesség istennője, a főisten első felesége.
Egy jóslat szerint a születendő gyermek hatalmasabb és okosabb lesz mint
maga Zeusz. Ezt a kritikát a főisten nem szívesen viselte volna, így
dühében élve lenyelte a terhes Métiszt. Métisz férje gyomrában
mellvértet és sisakot készített leányának. A főisten igen rosszul bírta
felesége munkáját, és amikor a sisakot kezdte el kalapálni, Zeusz feje
majdnem széthasadt a fájdalomtól. Ekkor a bölcs Héphaisztosz
sietett segítségére, és kalapácsával ütést mérve Zeusz fejére onnan
kipattant Athéné. Zeusz fájdalmai elmúltak, és ahogy ott állt leánya
talpig felfegyverezve, fénylő díszben, Zeusz azonnal megszerette. Még Héliosz
is megállt a Nap szekerével, hogy megcsodálja az új istennőt. Athéné
lett ezután Zeusz legkedvesebb gyermeke, olyannyira, hogy Zeusz gyakran
adta neki pajzsát, az aigiszt.
Athénét mindig karddal és
lándzsával ábrázolták, sisakban, és az anyja által készített gorgófős
mellvértben. Ehhez készíttette apja Héphaisztosszal az Aigisz pajzsot,
amelyet ha megrázott, a hadak földre estek. Szent állata a bagoly volt.
Athéné oltalma és hatalma alatt álltak a városok, amelyek közül az első
volt Athén, amiért Poszeidónnal kellett megküzdenie.
Történt
egyszer, hogy egy attikai városért mind Athéné, mind
Poszeidón rajongott. A városlakók elhatározták, hogy azé az istené lesz a
város, amelyik a legjobb ajándékot adja lakóinak. A város lakói egy
hosszú menetben felmentek az Akropoliszra, ahová leszállt a két istenség
is. Először Poszeidón ajándéka került sorra. A tengerek istene
hozzáérintette háromágú szigonyát egy sziklához, amelyből egy forrás
fakadt. A lakók igen elcsodálkoztak, és megörültek az életet adó víznek,
ám hamar kiderült, hogy a forrás sós vizű, mint Poszeidón birodalma,
így teljesen használhatatlan. Athéné az olajfát adta a városnak, ami
nemcsak ételt és olajat, hanem faanyagot is nyújtott a városnak, így
Athéné lett a város ura, és róla is nevezték el Athénnek.
Athéné az igazságosság jegyében gyakran segített a mitikus hősöknek, így Odüsszeusznak
is. Athéné szerette az embereket és tanította is őket. Az asszonyoknak
megmutatta a szövés és a fonás technikáját, a férfiakat megtanította az
építészetre, kovácsmesterségre, aranyművességre és kelmefestésre. A
legenda szerint Athéné a fuvola feltalálója is.
Az Erisz keltette
viszályban az istennő is harcba szállt az aranyalmáért, és Parisznak
cserébe az emberek között egyedülálló hatalmas tudást ajándékozott
volna. Ám Parisz nem emellett döntött.
Athéné ritkán volt bosszúálló , de Arakhnét megbüntette szemtelen hivalkodásáért.
A szépséges istennő nem ismerte a szerelmet szülei történetéből kifolyólag. Így ő is szűz maradt.
Gyakori jelzőjévé vált a Pallasz, ami fegyverforgatót jelent. Ez
utalt a harcok hevében is igazságot szolgáltató Athénére. A másik
állandó jelzője a szüzességéből adódott: Parthenosz Athéné. Innen kapta nevét az Athénban tiszteletére emelt Parthenón.
Egész Hellász területén nagy tisztelet övezte. Ha valamelyik városnak Palladionja volt, amely a pallasz
szóból eredt, egy olyan szentélyt jelentett, amelyben ott állt Athéné
szobra, a városról azt tartották, hogy bevehetetlen. Athénban
tiszteletére rendezték meg a négy évente megrendezett Panathénaia nevű
játékokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése